Tegnap éjjel a főváros több pontján furcsa, megmagyarázhatatlan, mennydörgésszerű, mély robajlásokat, robbanásokat lehetett hallani, többek között ott, ahol éppen ezt írom, Zuglóban is. Reggelre persze megszületett a "hivatalos" magyarázat: az egészet egy tűzijáték okozta, amit egy dunai hajóról indítottak. Ez persze nyilvánvalóan félrevezetés, melynek nem dőlhet be a felvilágosult elme. Kevesen tudják ugyanis, de a furcsa hangjelenséget már másutt is megfigyelték. Ezekből az esetekből szemezgetünk!

Az angol szakirodalom az ilyen és ehhez hasonló, a világ több pontján minden látható ok nélkül jelentkező robbanásszerű hangjelenségeket a mistpouffer névvel jelöli. Közös jellemzőjük, hogy forrásuk teljességgel beazonosíthatatlan, látszólag semmilyen légköri, vagy földtani jelenség nem társul hozzájuk, az adott földrajzi térségnek azonban számos pontján egyidejűleg keletkeznek hírek észlelésekről. Ne feledjük: a budapesti hangokat a város több pontján (a Hármashatár-hegyről, az Örs vezért térről, még az Index Flórián téren található szerkesztőségéből), de még Pilisborosjenőn és Rákoscsabán is hallották. A tűzijáték elmélete több ponton is sántít: e percig még nem tudjuk például, kinek a megrendelésére rendeztek volna ekkora csinnadrattával ilyesfajta ünnepséget, melyet olyan helyeken is észleltek, ahová az augusztus 20-i tűzijáték egyáltalán nem szokott elhallatszani. Persze már e kérdésfelvetésre is készen állt a kincstári magyarázat: a hideg időjárás és a légköri viszonyok miatt jobban terjedt a hang. Lehetséges, hogy valami egészen más áll a háttérben?

Észlelések a világ körül

A világ számos pontjáról jelentettek már hasonló rejtélyes eseteket, a leghíresebbek azonban kétségtelenül az ún. "Seneca ágyúi". A New York államban található Seneca-tó környékéről hosszú idő óta adnak számot furcsa, robbanásszerű hangjelenségekről. Még James Fenimore Cooper is lejegyezte a létezésüket 1851-ben. A hanghatásokat semmilyen látható jelenség (például villámlás) nem kíséri, olyanok, mintha a semmiből (néha a Föld alól, néha az égből) érkeznének. A Popular Science magazin 1917 decemberi számában is megemlékezett a különböző észlelésekről. Bangladestől a Fülöp-szigetekig, Olaszországtól Belgiumig számos néven nevezik ezeket a különös és rémisztő hangokat.

A lehetséges magyarázatok

Természetesen számos elmélet született már az ismeretlen eredetű zajok magyarázatára, tudományosak és kevésbé tudományosak egyaránt. Egyesek szerint a föld mélyében található gázok tehetnek az egészről: ezek helyváltoztatása, váratlan kiáramlása, vagy a nagyobb vízfelületek alól történő felszínre törése okozza a robajló hangokat. Ez azonban korántsem magyarázna minden dokumentált esetet. Ugyancsak gyenge lábakon áll a földrengések elmélete, hisz ahogy Budapesten sem, úgy a legtöbb hasonló esetben semmilyen földmozgás nem kísérte a robbanásokat. Mások olyan távoli villámlásokra/mennydörgésekre vezetik vissza őket, melyeket az atmoszféra felső rétegei szokatlanul felerősítenek, és nagy távolságokra is eljuttatnak. Ez viszont véletlenszerű jelenség volna, ami nem adhat magyarázatot például a Seneca-tó környéki rendszeres észlelésekről. Hasonló okokból zárhatjuk ki a légkörbe belépő meteorok hangját, hiszen kétséges, hogy a meteorok rendszeresen ugyanott hatolnának be az atmoszférába. A jóval prózaibb elméletek már emberi tevékenységre vezetik vissza a hangokat. Ezek szerint lehetséges, hogy a hadsereg vadászrepülőgépei által keltett hangrobbanások jutnak el a lakosok füléig. A Seneca-tó partján például található légibázis, ugyanakkor kétséges, hogy a magyar légierő szombat éjszaka Budapest légterében gyakorlatozna. Persze elképzelhető, hogy idegen hatalmak gépei cirkáltak felettünk, de erről Szaniszló Ferenc, vagy Molnár F. Árpád valószínűleg többet tudna mondani. Ugyancsak kézenfekvő, ám minden bizonyítékot nélkülöző elképzelés a titkos fegyverkísérlet. Eszerint a nagyhatalmak olyan titokzatos hangfegyver előállításán dolgoznak, mellyel nagy távolságból is képesek csapást mérni az ellenségre. Ugyancsak kétséges, hogy Magyarország ilyesmivel próbálkozna, bár önjelölt Teslánk, Széles Gábor lehet, hogy megpróbálta kikapcsolni a gravitációt. Vagy az is lehet, hogy az Orbán-Putyin megállapodás sokkal többet jelentett atomfronton, például föld alatti atomkísérletek helyszínévé vált az ország. Az mindenesetre kétségtelen, hogy ez utóbbi elméletek nem adnak magyarázatot a két évszázada feljegyzett esetekre, hisz akkor még sem sugárhajtású repülőgépek, sem atomenergia nem létezett. Persze még mindig ott van, hogy az ufók lehetnek a felelősök.