ENTERTAINMENT WEAKLY - Bezengte a Comment, hogy az Index webes videósorozata, az Attraktor félig-meddig a Discovery Channelre bútorozik, merthogy a sok kenőt igénylő 25 perces adások a tévében fognak menni, míg a rövidebb, olcsóbb géptesztek maradnak az ezzel a lendülettel lecsórósított Indexnél. Rosszmájúságot félretéve ez szép teljesítmény, és irigy is vagyok, mint bárki más rabszolgablogger, mert én csak nem pumpálnám kipukkadásig Magyarósi Csaba amúgy sem Deák Feriktől szegényes zsebét, pláne, hogy az Attraktor is csak egy fingfestés. De ez kell a népnek, a kicsinosított snassz.

Magyarósi Csaba az Appleblog és az Egy nap a városban Don Gattója, meg közben az Indexnél is csinál dolgokat a videó szekcióban. Lényegében az ő munkássága meg is állhatna abban, hogy minden egyes éterbe okádott karakterért irodalmi Nobelt, Bíborszív érdemrendet, instant Kossuth-díjat, meg egy koszos milliócskát kapna. De ezek közül sajnos csak az utóbbi valósul meg. Minden egyes hónapban.

Lövésem sincs Magyarósi "Apple A Városban" Csaba előéletéről, én már a csak a blogkánaán-béli időkből ismerem munkásságát, így nekem az ő neve sokkal nagyobbat nyom a latban egy virtuális online újságíró deathmatchen, mint mondjuk az ősblogger Bede "A Matula Magazinnak Köszönhetem, Hogy Indexes Lehettem, Aztán A Havi Öt Kilós Fizetésemből Simán Felmondhattam A Picsába És 1,5 Évig Dél-Amerikában Verhettem A Seggem, És Az Erről, Vagyis A Nagy Büdös Semmiről Szóló Panamericana Blogomat Is Szarrá Olvasták Közben" Mártoné. Viszont az kétségtelen, hogy az utóbbi az, akinek az írásaiból nem ömlik a maníros PR-szag. Bármit is jelentsen.

Akár azt is mondhatnánk, hogy Magyarósi Csaba kiszarta a blogolás spanyolviaszát. Nem tudom melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás, de Magyarósi Csaba update-elt, hogy az Appleblog két évvel korábban indult, mint a Városban, a lényeg, hogy két tök egyszerű témát elsőnek (?) sikerült megragadnia, amikből mára úgy él, mint a mezei blogger a fejben elképzelt kacsalábon forgó kis palotájában, de ő tényleg, nem úgy, hogy közben bilibe lóg a keze. Ha valaki, akkor ő azt csinálja, amit szeret és jól ki is kenik pénzzel a bankszámláját érte. Az Apple és a Városban esetében sem kell vért izzadnia egy poszthoz, mivel előbbi esetben egy Apple-buzinak "kell" Apple termékekről írnia (elsőként kap meg minden szoftverfrissítést, táblagépet, telefont, mindent, mi telhetetlen újgazdag kisgyerekeknek abszolút létszükséglete); utóbbi esetben pedig ennie és bóklásznia "kell" Budapesten, na. Nem egy nagy etwas. 


Disclaimer: Az Egy nap a városban blog ellenlábasa az Urbanista (Szily Laci szabadalma), amit az egykori Cinkes Zubreczki Dávid visz (tudtommal) teljes mellszélességgel. A kettő között az a különbség, hogy utóbbit megvette az Index - gondolom ezt abból, hogy nem csak a blogketrecben, hanem az Index címlapon a rendes Index-cikkeknek szánt hasábokban is feltűnnek az Urbanista posztok, és nem is érződik rajta annyira az öncélú eszem-iszom-meggazdagszom PR-szag, csak a szerényen leírt budapesti látni- és tudnivalók köszönnek vissza, nem a stikába lefotózott Zing Burger nyálcsorgató hamburgere mondjuk.

De mire föl ez a nagy epéskedő fröcsögés? Természetesen arra, hogy irigy vagyok. A Discovery most megvette az Attraktort, ami nem más, mint egy habos-babos önpromó. Magyarósi Csaba és Mesterházi Dávid gépeket tesztelnek, hol nagyokat, hol kicsiket. Megint nem egy világmegváltó újdonságról van szó, és ezzel le is húzhatjuk az Egyszerű dolgok tesztelése tételt a Hogyan gazdagodjunk meg mocskosul a blogolásból listánkról. Az Attraktort lehet szeretni és gyűlölni, mert hát a műsor témája és tematikája olyan egyszerű mint egy fakutya, plusz még benne van az a bizonyos Magyarósi Csaba-faktor is.

A robotfűnyírós részben például inkább Mesterházi Dávid csicskáztatásán volt a nem túl vicces hangsúly, mint mondjuk az önjáró- versus ember által toligált fűnyíró száraz statisztikai adatok vakondtúrását simán ledaráló szembeállításán. Meg úgy az összes adást madártávlatból nézve egy országos poént se tudnék mondani. Túl mesterkélt ahhoz, hogy önfeledt legyen, túl sok mögötte a matek, abban az értelemben is, hogy a két műsorvezető alaposan felkészül az adott anyagból és tárgyilagosságban tréfát nem, viszont rossz szóviccet annál inkább ismerve mondja el a fontos tudnivalókat, és persze úgy is, hogy nem kis pénzezés meg papírozás lehet elintézni, hogy egy-két komolyabb helyen/gépről tudjanak forgatni. Ez a kettősség durván kigyomlálja a spontaneitást a videós anyagokból, ha tudja,hogy előzőleg mennyit szopott vele az ember, hogy végre eljusson a rec gomb benyomásáig, aztán még nem is beszéltünk a felvételek többszöri elbaszásáról, meg arról, hogy azt a temérdek nyersanyagot meg is kell vágni, Jézus.

Az Attraktor, meg úgy alapjaiban az egész Magyarósi Csaba-jelenség a webkettő Totalcarja. Magyarósi Csaba ugyan nem maga szarta a már említett spanyolviaszt, ő csak szép szobrot formált az amúgy snassz szarkupacból. Ebből aztán egy értékelhető, művi, illetve az egyszerű blogfogyasztó nép bizonyos része számára  zseniális dolog született, de a szaga végül is megmaradt olyannak, amilyen volt.