A 37 éves Sophie Tanner-nek elege lett a férfiakból, miután többször megcsalták, ezért úgy döntött, saját magával kezd új életet. 2009 óta próbálkozott, most végre tető alá hozta a frigyet. De vajon mi történt a nászéjszakán?

Tanner-nek az évek során több komoly kapcsolata is volt, de egyikből sem lett végül házasság, sőt, miután több párjáról is kiderült, hogy megcsalta, alapjaiban rendült meg a bizalma a férfiakban. És ahogy az ilyenkor lenni szokott,

úgy döntött, hogy miután neki nem jött össze, motivációs könyvet ír a történetéből!

Persze arra nem lehet pozitív üzenetet építeni, hogy az embert folyton elhagyják, úgyhogy Tanner természetesen nem a sikeres párkapcsolat szabályairól kezdett értekezni, hanem egy másik nagyon népszerű és fontos témáról: önmagunk elfogadásáról.

Ahogy minden valamirevaló motivációs szakembernek, neki is szüksége volt egy jó háttérsztorira, valamire, amire az üzenetet építheti. A műfajt űzök legtöbbjének (bármily furcsán hangozzon is) szerencséje volt, hiszen előbb volt sztorija, és csak utána jött az üzenet. Nick Vujicic például eleve karok és lábak nélkül született, eléggé adva volt tehát, hogy a fogyatékkal élőkről, a küzdelemről, a reményről szónokoljon. Ehhez képest Tanner története elég soványka volt, hiszen csak annyi történt vele, hogy elhagyták, ami azért valljuk be, elég hétköznapi.

A nő tehát más utat választott, és inkább csinált magának egy sztorit!

Azt találta ki, hogy elveszi saját magát feleségül. Vagyis hozzámegy saját magához, attól függ, honnan nézzük.

Mert mindenki megérdemli, hogy boldog legyen. Akár egyedül is. Mert van élet a megcsaláson túl. És minden nő megérdemli az álomesküvőt, akár eljött az álompasi, akár nem. Mert az ember életében önmaga is lehet Az igazi!

2009-ben erre a gondolatra alapozva felvette a kapcsolatot anyakönyvvezetőkkel, de elutasították az egyszemélyes esküvőre vonatkozó kérését - nem véletlenül, akkor ugyanis még a melegházasságot sem engedélyezték Nagy-Britanniában. Öt évvel később arra jutott, hogy igazából nincs szükség jogi hókuszpókuszokra sem, és

senki sem állíthatja meg, ha örök hűséget akar esküdni saját magának.

Tanner tehát megszervezte a szertartást, ahogy kell: az unitárius esküvőn volt 15 koszorúslány, sok-sok vendég, és a szülők, akik teljesen elfogadták lányuk döntését. A teljes buli 800 fontba került, azaz kicsit több, mint 300 ezer forintba, szóval nem ment rá a gatyája a dologra.

Állítása szerint még nem volt ideje nászútra menni, de tervezi, hogy önkéntesnek áll Ugandában, amint lesz elég pénze.

Tanner természetesen könyvet írt a történetéből, hogy másokat is arra motiváljon, hogy fogadják el a magányt önmagukat, és ismerjék fel, hogy a legfontosabb személy az ember életében éppenséggel saját maga. Vagy valami ilyesmi, nem teljesen értjük...

És akkor lássuk mindazokat a kínzó kérdéseket, melyek felmerültek bennünk a sztori olvasása során:

• Volt nyitótánc a lagzin?

• Mi történt a nászéjszakán?

• Terveznek gyereket?

• Ki hordja a nadrágot a kapcsolatban?

• Hogyan ünneplik a házassági évfordulót?

• Mi lesz, ha Sophie megcsalja magát, vagy ami még rosszabb, ha megcsalja a párja, azaz saját maga?

• Lesz házassági szerződésük is?

• Hogy osztják el a cuccokat egy válás esetén?

Hülye hírek a Függő Hírügynökségen!