COSMOPURITÁN - Férfi létemre gyűlölök vezetni, parkolni pedig szinte képtelen vagyok egy kombájnnál kisebb helyre, úgyhogy mélyen felháborít az a gyakorlat, amivel Dél-Korea a női sofőröknek kedvez: külön parkolókat létesítettek a gyengébb nemnek, az átlagosnál szélesebbeket, hosszabbakat.
Hiába a rózsaszín szoknyás jelölés, a magam részéről én mindig a kizárólag nőknek fenntartott helyre parkíroznék a gépjárművemmel, de esküszöm, ezt kizárólag a magam és autóstársaim, valamint automobiljaik testi és karosszéria-épsége érdekében tenném. A világ tele van borzasztó sofőrökkel, de relatíve kevés olyan van, mint én, aki ezt tudja is magáról, sőt, be is vallja. Nem is ülök volán mögé, ha nem muszáj (és általában nem az), de ha mégis, hát előre rettegek a parkolástól. Két hetes volt a jogsim, mikor életemben először és utoljára megtörtem egy autót, pedig csak tök egyenesen kellett volna tolatnom, mentségemre legyen mondva, akkor még sosem vezettem olyan autót, amiben az egyes fokozat helyén van a rükverc is, és hát nekem nem az utóbbiba sikerült kapcsolnom, no és ilyen esetben a kövér gáz nem a legjobb választás.
Szóval én mindenképpen szorgalmaznám a hülyebiztos parkolók kialakítását (bár a fenti problémára bizonyára az sem jelentene megoldást), de semmiképpen sem nemi alapon. Dél-Koreában másképp gondolták, és abból a sztereotípiából indultak ki, hogy a nők nem tudnak rendesen parkolni, úgyhogy dedikált parkolókat hoztak létre nekik akkora helyekkel, amelyekre egy anyahajót is kényelmesen le lehetne tenni. Mindezt rózsaszín (rózsaszín!) felfestéssel jelölve - természetesen azóta is élénken megy a szexizmus-vita az ügyet illetően. Nem lennénk most a feministák helyében!
Millió dolláros kérdés: hová parkolna Conchita Wurst?