Ezért utálom az esküvőket - Függő Hírügynökség

northpark_sidebar.png

 

spoiler_1.png

 

antimetal.png

muszlimcsajok_1.png

Tamás J. Bertalan

ÖNKÉNTES MÉRVADÓ - Egy esküvőnek igazi örömünnepnek kellene lennie, ahol mindenki, de főleg az a két ember, aki épp összeköti az életét, jól érzi magát. Ehelyett az átlagos esküvő csupa aggódás, és idegesség, főleg annak a kettőnek, és mindezt azért, hogy megfeleljünk egy halom olyan embernek, akivel amúgy lehet, hogy két szót sem váltunk soha. Közeledik a házasságkötések szezonja, úgyhogy elmesélem, miért gyűlölöm az esküvőket!

 



 

Először is szögezzük le, hogy amikor esküvőt mondok, abba beleértem a ceremóniá(ka)t, a lakodalmat, és mindazon tájegységenként változó egyéb szokásokat, melyek köríteni szokták a nagy eseményt (gondoljunk például a házasulandó leány kikérésére otthonából, ezt is nyomják egy csomó helyen). A legjobb esküvő, amin valaha voltam, nem tartott tovább negyed óránál, és összesen négyen voltunk rajta: az ifjú pár, meg mi ketten,   tanúk. Minden más esetben azt láttam, hogy a házasulandók hónapokon át idegeskednek, vitatkoznak, és azt mondogatják: "csak legyünk túl rajta!". A meghívottak részéről meg jöttek a "nincs egy göncöm sem", "kinőttem a ballagási zakóm", "mi a fenét adjunk ezeknek ajándékba" és "hova tesszük addig a gyereket?" típusú kérdések. Úgy képzelem, statisztikailag baromi alacsony azoknak az aránya, akik tényleg örülnek egy esküvői meghívónak, és nem nyűgnek élik meg azt. Persze ettől függetlenül elvárják, hogy meghívják őket az eseményre, amit amúgy a hátuk közepére sem kívánnak, mert ha mégsem, hát az oltári nagy bunkóság. A másik fél meg elvárja, hogy ha már meghívtak valakit, akkor az jól is érezze magát, és ha például nem táncol folyamatosan, akkor egy köcsög, meg különben is, ki lett fizetve a zenész, és csak akkor éri meg, ha mindenki hajnali ötig táncol. Az esküvőkkel tehát az egyik legnagyobb probléma az, hogy egyáltalán nem arról szólnak, hogy jól érezd magad (akár te vagy a középpontban, akár csak mezei vendég vagy), hanem hogy tegyél úgy, mintha jól éreznéd magad, és mindezt ne a saját mércéd szerint, hanem úgy, ahogy mások elképzelik, milyen az, ha valaki jól érzi magát.

 



Egy átlag magyar esküvő a középszerűség fojtogató pokla, megannyi kötelező borzalommal. Mivel mindenki azt gondolja, hogy ez az esemény igazán különleges lesz az ő életében, annyit foglalkozik vele, annyit szervezkedik, hogy a végén pont ugyanolyan lesz, mint bárki másé, ugyanazokkal a szokásos, rém unalmas lózungokkal. Tudom, hogy szeretitek a listákat, ezért álljon itt a saját személyes halállistám azokról a dolgokról, amelyeket szívfájdalom nélkül irtanék ki a mindenkori esküvői/lakodalmas kánonból.


Undorító nyálas dalok


A világon van egy csomó tényleg fasza dal a szerelemről. Na, ezeket általában a házasodni vágyó magyarok hírből sem ismerik, vagy ha igen, akkor is ugyanazokat az unalmas, gagyi popdalokat fogják betenni Demjén Rózsitól Mariah Carey-ig, mintha sosem múlt volna el a kilencvenes évek. A másik véglet, amikor egy pár a szokásos nyálas zenék helyett valami vicceset választ, mondjuk az oltárhoz vonuláshoz, akkor a násznép nyolcvan százaléka buta fejjel néz egymásra, hogy ez micsoda illetlenség. Tudjátok szerintem mi illetlen? Az, amikor el kell viselnem mások ízlésficamait.

Vonatozás


"Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára...", "A vonat nem vár..." és társaik. Személy szerint előbb vetném alá magam önként egy rektális vizsgálatnak, mint hogy beálljak vonatozni, és idiótán kergetni egymást az asztalok között egy halom félig-meddig vadidegen részeg emberrel. El nem tudom képzelni, hogy egy faj, ami képes volt feltalálni a tüzet, a kereket, meg a szeletelt kenyeret mégis hogy jutott el odáig, hogy egyszer csak azt mondja magának: "szerintem én erre a dalra elkezdem azt játszani, hogy vonat vagyok, és aztán mindenkinek ezt kell majd csinálnia, amíg világ a világ".

Kacsatánc


Esküvőket követően általában napokig rémálmaim vannak a kicsivel a padló fölött imbolygó óriási szoknyás asszonyfarokról (úgymint far, és nem mint farok, mielőtt...), amint épp az ízléstelenségnek erre a netovábbjára ropják azok tulajdonosai. A kacsatánc művelésének egyetlen elfogadható esete létezhet, ez pedig az, ha az illető hat éven aluli. Gyerekkel rendelkezni amúgy azért fasza egy ilyen szituációban, mert legalább van oka az embernek idejekorán lelépni a lakodalomból (le kell fektetni a gyereket!).  

Pajzán játékok, cipőből ivás, és hasonló hülyeségek


Valamiért egyesek baromi viccesnek gondolják, ha a házasulandók szexuális életéről és vélt vagy valós gyerekcsinálási szokásairól rímekbe szedett marhaságokat mondanak. Esetleg erotikus fehérneműt, vagy valami hasonlót ajándékoznak a párnak, hogy jobban menjen majd a szaporodás. Aztán meg "ellopják" a menyasszony cipőjét, és csak akkor adják vissza, ha különböző hülye kérdésekre meg tudott felelni a vőlegény (nyilván akkor is, ha nem, de akkor legalább sikerült jól beégetni, hogy még azt sem tudja, mi az újdonsült nejének a kedvenc étele). Végül, hogy teljes legyen a megaláztatás, a fickónak a párja által összeizzadt lábbeliből kell pezsgőt innia. Aki szerint ez vicces, azzal valami súlyos gond van.

Vőfély


Egyszerűen nem tudok cikibb szakmát elképzelni annál, hogy valaki vőfély (pedig sok szakmát utálok az erdészektől az adóellenőrökig). A vőfélynek eleve semmi valódi szerepe nincs, de legalább ott van, megy az idő a hülyeségeivel, és ha szerencsénk van, még valami szalagokkal díszített bot vagy fokos is van nála. Erre az a standard válasz, hogy ő koordinálja az esküvőt, ami nettó baromság. Az események ugyanúgy megtörténnének akkor is, ha ő nem lenne ott, csak nem lennének köztük versek átkötésként. Először is a legtöbb vőfély úgy mond verset, mint egy általános iskolás, és az hagyján, hogy ezért a teljesítményért még fizetést is kap, de ráadásul azok a versek még szarok is. Most komolyan, nevetett már valaki szívből egy olyan esküvői versikén, amivel felvezették a húslevest? Na ugye! (És nem, ne dőljetek be annak, aki ceremóniamesterként adja el magát, az attól még egy sima, unalmas vőfély!)

Borzalmas zenék


Szintis fickók megvannak? Akik enyhén visszhangosított mikrofonba tolják ugyanazokat a dalokat 50 éve? Mindeközben pedig beépített alapokat nyomatnak, és néha úgy tesznek, mintha játszanának is valamit? Mulatós slágerek diszkó alapra, hmm? Vagy ha az nem, akkor ott a "nyócóramunka" meg a "mielőttvéglegeeeelmegyek" vagy bármelyik Republic sláger. Hajnalban meg körbe kell állni annak, aki még talpon van, és úgy üvölteni a homlokra kötözött nyakkendőben, hogy "kööör közepén ááállok!".

Esküvői fotók, videók...


...és ezek készítői. Bár szerintem ezeknek a foglalkozásoknak a vőféllyel együtt kellene kihalniuk, a jobb eset még mindig az, amikor a család valamelyik rokonát kérik meg, mondván, hogy annak van fényképezőgépe/kamerája. Akkor ugyanis legalább ingyen vagy olcsón jutnak hozzá valamihez, ami egyébként tök felesleges. Nem azt mondom, legyen az embernek néhány fotója az esküvőjéről, de ki a franc szokta csak úgy betenni a saját lagziját, és nézegetni, ahogy részegen táncol és óbégat a násznép? A beállított, gagyin fotoshoppolt műtermi fotóknál pedig kevés rosszabb dolgot tudok elképzelni, de tessék, itt egy válogatás.

 

Ezt a listát gyakorlatilag a végtelenségig lehetne folytatni, hisz mindenhol mások a szokások, és ezek között bőven akadnak teljesen érthetetlenek, mi pedig még nagyon messze vagyunk annak a tévhitnek az eloszlásától, hogy egy házasságnak kötelezően a giccs, a parasztbarokk és az ordító igénytelenség háromszögében kell megköttetnie. A fentiekkel baromira nem kell egyetérteni, de azt azért látni kell, hogy vannak, akik nem komázzák annyira az esküvők szokásos kelléktárát. Figyeljünk rájuk, ők is csak emberek, és fogadjuk el, hogy attól, hogy valaki nem hajlandó beállni a kacsatáncba, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy bunkó, csak éppenséggel nem gondolja, hogy azzal tudná a legjobban kimutatni az ifjú pár iránti szeretetét, ha kacsát imitál!


58 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://fuggohirugynokseg.blog.hu/api/trackback/id/tr126169294

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Eleve lúzer tempó valamit akkor ünnepelni, amikor épp hozzákezdünk.

Vagy mi is az, ami befejezett és siker már az esküvő pillanatában?
Hogy kattant az egérfogó, találtam egy olyan hülyét, aki hajlandó volt összekötni velem az életét?

Valami itt nagyon nem az, aminek látszik.
Igazi bulvarmocsok. En hulye meg elolvastam. Sebaj. Gondolom igazan boldog eleted van. Bar nem lehet egyszeru megelned, hogy egy cimborad, rokonod eskuvojere sem hivtak meg meg. Akarsz rola beszelni egy pszcihiaterrel?
Azért nem kell ennyire negatívan állni az esküvő gondolatához. Szerintem poén volt. A sajátom is, meg az ismerősöké és barátoké is. Nem kell annyira véresen komolyan venni az életet.
Én nagyon egyetértek! Különösen pajzán játékokat, verseket és a vőfélyt illetően. Iszonyatosan kínos, szemlesütősen "mifolyikitt" hangulatot teremt mind, én sokszor látom, hogy a vendégsereg a háta közepére kívánja ezeket. Mikor megkérdeztem valakit, mégis mi a szerepe a vőfélynek (miután végignézhettem az ötvenes, vén perverz iszákos ceremóniamester ügyködését az unokatestvérem lagziján), a válasz tényleg az volt, hogy ő zavarja le az esküvő menetét. Na ne már! Mennyivel nehezebb megkérni egy tekintélyes fellépésű férfirokont, hogy terelje ki, be vagy asztalhoz a népet? Semennyivel, és elegánsabb is. Valamilyen rejtélyes oknál fogva azért ezek a hagyományok tartják magukat.
Az volt a mélypont nálam, amikor el is határoztam, hogy a vőfélyektől a lehető legtávolabb tartom majd magam, mikor az unokatesóm lagziján kihozott a vőfély egy sült tyúkot és egy sült kakast egymásra téve, majd a tyúk lábára mutatva azt ordította, "így álljon a menyasszony lába is a hitvesi ágyban minden éjjel". Hát aki szerint ez ízléses és rendben van, azzal nem szívesen mulatnék...
@mojoking77: Nem, nem érted. Épp, hogy túl sokra hívtak meg. De a fentiek után valószínűleg majd nem fognak. És igen, én ettől kajak boldog vagyok.
" A fentiekkel baromira nem kell egyetérteni, de azt azért látni kell, hogy vannak, akik nem komázzák annyira az esküvők szokásos kelléktárát. Figyeljünk rájuk, ők is csak emberek, és fogadjuk el, hogy attól, hogy valaki nem hajlandó beállni a kacsatáncba, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy bunkó, csak éppenséggel nem gondolja, hogy azzal tudná a legjobban kimutatni az ifjú pár iránti szeretetét, ha kacsát imitál!"

Ha nem komázod, akkor majd a saját esküvődön nem lesz kacsatánc. Ha pedig látványosan unatkozol más esküvőjén/lakodalmán, az pedig rólad állít ki szegénységi bizonyítványt. A pár meghívott, tessék szépen jó képet vágni és részt venni az eseményben, mert lehet, rajtad fog múlni annak az esküvőnek a hangulata.
A mi esküvőnk pl. annak idején nagyon jól sikerült: mi nem idegeskedtünk túl magunkat a szervezés miatt, nagyjából minden meg volt beszélve, a többi meg 'majd jön magától' alapon volt. Direkt sok fiatalt is hívtunk, hogy bulizzanak és lehetőleg amíg csak bírják.

A vőfélynek tényleg az a dolga, hogy koordinálja az estét: ha leülnek az emberek, bedobjon valamit, ami felrázza őket (mert hiába ágálsz ellene, egy-egy jól sikerült feladat megnevetteti a násznépet); ő figyeli, mikor jöhet a kaja következő fogása; ő egyezteti le a barátokkal a kis csínjeiket; stb...
pl. ez a rész: "Most komolyan, nevetett már valaki szívből egy olyan esküvői versikén, amivel felvezették a húslevest?" Igen. Ahogy nálunk előadta, majd imitálva leöntötte levessel a menyasszonyt, azon mindenki borult.
@Lenina Huxley: "Mennyivel nehezebb megkérni egy tekintélyes fellépésű férfirokont, hogy terelje ki, be vagy asztalhoz a népet? Semennyivel, és elegánsabb is. Valamilyen rejtélyes oknál fogva azért ezek a hagyományok tartják magukat."

Ha egy semmittevéssel eltöltött este helyett dolgoztatni akarod a rokonod, hajrá. Van, ahol szokás a családot felkérni az ételek-italok felszolgálására. Na ott ők tuti nem fogják jól érezni magukat, még ha szeretnek is esküvőkre járni.
Én is egyetértek, szerintem jó írás! A szar hagyományokat nem kell mindenáron követni és továbbvinni, és különben is mióta hagyomány pl a cipőből ivás vagy a vonatozás?
A féynképész résszel viszont nem értek egyet, oda olyan kell akinek az a szakmája és nem vendégként van jelen.
Mivel a szerzővel nagyjából egy véleményen vagyok ezért kb mindezt ki is hagytuk az esküvőnkből. Téli esküvő volt, viszonylag korlátozott létszámmal (úgy 50 fő), kevés időssel, nulla darab kötelezően meghívandó rokonnal. És mivel az utolsó fillérig mi fizettük az esküvőt, nem is érdekelt különösebben, hogy kinek tetszik nemszokványos ruhám (mindenkinek)vagy a bevonulózenénk (Imperial March a Star Warsból és mindenki röhögött, még az anyakönyvvezető is). Nem volt órákig tartó fotózkodás, se vőfély, se zenekar, cserébe karaokeztunk. És a pénz nagy részét arra költöttük, ami nekünk fontos volt, a JÓ kajára.
@Birkesz: Barátnpm esküvőjén a bátyja volt ilyennel megbízva. Ötször kellett fennhangon közölni mindenkivel, hogy menjünk be, ki, vagy kezdődik a vacsora. Nagyon nagy dolgoztatás volt.
Az esküvő alapvetően jó dolog, egy napig ünnepeltetheted magad, és pénzbe sem nagyon kerül, mert a nászajándékból visszajön a költség.
Csak meg kell érni rá fejben, 20 évesen még én sem tudtam volna magamról elképzelni, hogy egyszer esküvőt tartok.
Aztán annyira tetszett, hogy mondtam is újdonsült nejemnek, akár minden héten újra házasodnék, persze mindig egy-egy új nővel! :)

Mivel az ifjú párnak így vagy úgy szerepelnie kell, ezért az idegeskedés sajnos elkerülhetetlen. Stimmelnie kell ételnek-italnak, dekorációnak, virágnak, ruháknak, zenének, ceremóniának, gyakorlatilag egy kosztümös filmet kell "forgatni", ami nagy kihívás.
Vőfély nélkül kicsit nehéz lett volna 70 szervezetlen, részben ittas vendéget terelgetni, kell valaki, aki ezt irányítja, és nem akartam volna egyik vendégemet se ezzel terhelni.
Fotós is kell, bár nálunk a tesóm jobb képeket csinált, szóval vele sajnos melléfogtunk.
A rokonokat meg kell hívni, ez szerintem alap, persze ott voltak a barátok is.
A többivel nagyjából egyetértek, és ezeket a buktatókat sikerült is elkerülnünk. A zenéink kiválóak voltak, de kissé őrült hifistaként ez a mániám, időt-energiát nem kímélve több terabyte-nyi anyagból válogattam ki a legjobbakat. Ebből készült is egy CD, amit a vendégek is megkaptak, és én is szívesen hallgatom azóta is.
A 4-tagú profi zenészekből álló zenekar az alkalom színvonalához illő volt, a torta mesés, azóta se ettem olyan finomat.
A nyitótáncunk szépen sikerült, az éjféli menyasszonyi helyett már szexi piros ruhás salsa előadásunkból kimaradt pár jó figura, mert nem volt elég időnk begyakorolni, de ezt senki se vette észre. :)
Nekem egy nagyon szép emlék az a nap.
@Lenina Huxley: Persze, lehet, hogy még élvezte is. De ő koordinálta az ételek felszolgálás sebességét is, vagy csak úgy saját ötletük szerint kezdték el összeszedni a tányérokat a pincérek?
Az, hogy sok vőfély sz*rik az eseményekre, az nem jelenti azt, hogy ne lenne feladata. Aznap este sem nekünk, sem családtagjaimnak szó szerint semmi szervezés jellegű témával nem kellett foglalkoznunk. A másnapi megbeszélés alapján akadtak problémák, de azt ő lekezelte mindet (pl. a konyhai személyzet berzenkedését, amikor két fogás között kicsit nagyobb szünet volt és így csúszott az egész vacsora)
Persze, nálunk is meg lehetett volna oldani, hogy minket/testvéreket/szülőket zaklatnak ezekkel. Csakhogy akkor ők már nem vendégek lettek volna a saját családi ünnepükön.
Mi a fene bajod van az erdészekkel????
undorító nyálas dalok: nem, mert Te választod a zenéket... akkor lesznek ezek, ha ezeket akarod, akkor viszont nem tartod undorítónak. Nálunk retro meg dizsi volt főleg, semmi nyálas vagy mulatós.

vonatozás: talán ha 1 szám volt, senki nem halt bele, ráadásul vidám dolog
kacsatánc: nem volt

pajzán játékok&vőfély: vőfély lényege, hogy levezesse valaki az egészet. Voltunk olyanon, amin ezt családtag csinálta, aki egyrészt béna volt, másrészt ez neki nem szórakozás volt. Mi azt szerettük volna, ha a család velünk bulizik, ezért fizettünk külső embert. A játékok meg akkor jók, mikor a hangulat mondjuk a béka segge alatt van, vagy kicsit össze kell rántani a társaságot. Volt kb 3db 1-2 perces játék, jópofa volt, mindenki röhögött, ez a lényeg.

A fotó&videó rész pedig nettó baromság. Ha családtag csinálja, akkor neki ez munka, ráadásul ha nem fotós, semmi öröme nem lesz az eredménybe. Ez egy szakma, sőt több szakma, nem pedig szimpla hobby.
A fotókat meg előveszed később, és szívesen nézed, ezekből kerül ki a polcra/falra/asztalra is kép. Én a videót is szívesen visszanézem, persze ehhez egy kis (~10perc) és nagy videónk van, amiből a hosszabb is csak ~45 perc körül van, nem pedig 4 órás dokumentumfilm... Élmény visszanézni.

Mintha a posztírónak azzal lenne baja, hogy ilyenkor sokan jól érzik magukat, és ő pedig nem...
(persze voltunk olyan esküvőn, ahol borzasztó volt a zene, kaja stb, de ez nem jelenti, hogy maguk az esküvők borzasztóak).
Amúgy meg túlszervezni nem kell az egészet, arra kell figyelni, hogy akiket felkérsz tudjanak jól együtt dolgozni (pl ismerik egymást) és akkor máris sínen van az egész...
@Birkesz: ja az ilyen konyhakoordinációt a mi esetünkben a nagymama akarta csinálni, úgyhogy hagyták. Ha ő nem lett volna, akkor meg megfizették volna erre is az esküvőszervezőt, aki küld ilyen koordinátort az esküvőre. A vőfély kikerülhető, és hála az égnek, egyre többen ki is kerülik.
@Lenina Huxley: Na, akkor máris van egy fizetett szolgáltató, akit nevezhetünk bárminek, feladata a konyha (ugye látod, hogy ez csak egy darab példa volt) és a többi esemény koordinációja.
Szintén megtörtént esemény (szerencsére nem a mi esküvőnkön), amit vőfély/ koordinátor kell rendezzen: örömapa elesik, beveri a fejét és kórházba kell vinni. Ez kb. meg is ölheti a bulit. Szintén nem a családtagok feladata, hogy a technikai részletekkel és a vendégekkel foglalkozzanak, jóllehet itt már ők mondják ki a döntést, hogy leálljanak-e, vagy sem. A döntést viszont a vőfély hajtja végre.
Szorol szora egyetertek a cikk szerzojevel.
\m/
@HK417: Biztos voltam benne, hogy ezt kiszúrja valaki :) Amúgy ez csak amolyan easter egg az erdész ismerősöknek. De fura, hogy az adóellenőrökön nem akadt fenn senki.
A cikk főképéről a zombieland főcímének egyik jelenete ugrott be. :)
a fotós kérdéshez.

Fotósként rühellem, ha azért hívnak meg rokonok-ismerősök, mert "ugyis van jó géped meg értessz hozzá, szóval ugye hozod a gépedet csinálni sok jó fotót?" Mert ugye a cukrászrokonnal készittetik el ingyen a tortát (nem) a varrónőrokonnal készíttetik el ingyen a ruhát (nem) a szakács ismerős készíti ingyen vacsorát (nem) de a fotós az olyan állatfajta aki akkor is dolgozni szeret ingyenért amikor a többi rokon bulizik.

Egyébként nagyjából egyetértek az egésszel, saját esküvő állt a hivatalos cécóból, egy ebédből a közeli kisvendéglőben annak a 15 rokonnak akit elhivtunk és kész. A szervezésre rászánt idő kb 3 óra volt.
Ha valaki nem illik a tömegbe, akkor baromi kínos akár neki alkalmazkodnia a tömeghez, akár a tömegnek őhozzá.

Esküvő esetén szokást emlegetni akkor lenne releváns, ha a pár már sokadszor házasodna össze.
@pucros: Ha valaki nem akar alkalmazkodni, akkor udvariasan vissza is lehet utasítani a meghívást. Kevesebb sértődés és kevesebb fanyalgás lenne, így mindenki jól járna.
a poszttal többé kevésbé egyet tudok érteni, még úgy is, hogy a szerzővel ellentétben eddig összesen 6 esküvőn voltam, ebből az egyik az enyém volt.
a nyálas dalokat és sem és a nejem se szereti, így sikerült kurva jó zenéket választani. sajnos voltam olyan esküvőn, ahol az anyakönyvvezető megmondta, hogy miből lehet választani. Oroszlánkirály c. rajzfilm megvan...?
vonatozás. hát igen, kicsit gáz.
fingom nincs mi az a kacsatánc...
hálistennek cipőből ivást sem láttam még. a játékok, hááát, ha van nagyon kreatív ember a baráti társaságban, aki rászánja az időt, hogy kitaláljon ilyesmiket, akkor mérsékelten szórakoztató lehet.
vőfély. no way. általában már a lánykikérés alatt felkoncolnám az összeset, és az még csak a bemelegítés szokott lenni...
a borzalmas zenék kategória nyilván szubjektív, 8 óra munka és tsai-ra ká nagyot lehet bulizni. ellenben sajnos volt ahol este 7-től hajnalig szólt a non-stop mulatós. egy kurva lépést nem is táncoltam...
egy jó fotós kell. nem rokon.
jah és azért azt a ruszki fotókollekciót ne rakjuk már ide. annak kb. rohadtul semmi köze a magyar esküvői fotózáshoz. legalábbis amit én eddig láttam. pont a fotós témát eléggé körbejártuk, több fotóssal beszéltünk, elég soknak láttuk a munkáit, nem erről szól a dolog, mint amik az orosz képeken vannak.
@Birkesz: Jaja.
De azt hogyan utasítanád el udvariasan, hogy te meghívj bárkit?
Ezt a knowhow-t lehetne terjeszteni.
@f.nero: és ki mondja meg, hogy mi az, ami stimmel? ezen bukik meg az esküvő.

a poszt egyébként jó. anno én kicsit megvertem a rokonságot, mert nem tájékoztattak időben a helyi népszokásokról, én meg soha nem voltam kompatibilis semmilyen esküvővel, így nem tudtam róla. utána meg jöttek duzzogni. aztán anyám közbelépett, hogy ne legyen második verés...

ráadásul az, hogy soha nem iszom, kb. a lagzik 35. percében kezd kínossá válni.
@Mr. Rocketfinger: ha el akarsz borzadni (előre szóltam!:) ) beírod a tecsőnek, hogy mutyi show kacsatánc, oszt meglátod :)
@Birkesz: én nem állítottam, hogy egy esküvő nem szorul némi koordinációra, de véleményem szerint amit te írsz, az már egy esküvő totális félreértelmezése. Az esküvő egy ünnepi esemény, de azért azt túlzásnak találom, hogy koordinálásra szoruljon egy mentő kihívása, vagy buli szétoszlatása. Az esküvőt szervező család (menyasszony és vőlegény szoros rokonsága) képes arra, hogy olyan egyszerű lépéseket, mint egy telefon, vagy a vendégek terelgetése, meg tudnak oldani. Persze a násznép nagyságától függ, de lehet fogadni koordinátort, aki még mindig nem vőfély, tehát nem hozza az ízléstelen poénjait, nem fogdossa a 15 éves kislányokat, és nem rúg be, mint az állat (ezek megtörtént esetek).
Sok esetben a pincérek egyike van megbízva ilyen feladatokkal, ilyet szintén láttam.
@pucros: Nehéz kérdés, sok függ attól, mi a kapcsolatotok: közeli rokon kihagyása elég necces tud lenni. Ha kicsit távolabbi, akkor esetleg lehet arra hivatkozni, hogy kis zártkörű esküvő volt. Persze, ha kétszáz egyéb meghívott van, akkor ez szintén problémás. Baráttal elvileg nem lehet baj, hiszen a barátaidat te válogatod meg. Kolléga gond lehet, ha körülötte mindenkit meghívsz.
Esetleg egy kibúvó: lakodalomba nem, csak az esküvőre hívod meg a kellemetlen embert. Ezt, ha kellően távol van a lakóhelyétől, általában boldogan kihagyja és még ő kér érte bocsánatot ;)
@Mr. Rocketfinger: olyan az esküvőt amilyet szervezel/szerveztetsz...

Mi egy nagyon színvonalas zenekart foglaltunk, mondtuk előre hogy a vendégkívánságból is csak óvatosan :)

Léteznek normális vőfélyek is, az a dolguk hogy levezényeljék a műsorpaneleket, felkonferálják a vacsora menüelemeit és átvezető narrátorként tereljék az eseményeket.

Pl nálunk nem a hülye szék mellé esős verseny volt hanem egy igaz történet amiben senkinek sem kellett égetnie magát, nyilván ehhez a vőfélynek tudnia kellett ilyet :)
@Birkesz: Engem egyszer befogtak az unakatestvérem lagziján felszolgálni. Elég rendesen becsajoztam, most is szívesen emlékszem rá :)
@Lenina Huxley: Nem, nem félre-, hanem egy másmilyen értelmezése. Úgy érzem, te nem gondoltál bele, mennyi eltérő probléma léphet fel egy ilyen rendezvény során, emiatt kell egy dedikált ember. Ahogy írod is, bizonyos méret felett már szükség van koordinátorra, ami a körülményektől függően kemény munka is lehet. Ha pedig valakinek dolgoznia kell, az már nem fog ünnepként tekinteni az alkalomra.
Kicsit sarkos: nálunk a család egy részénél sokáig szokás volt rokonokat megkérni a felszolgálásra; volt, hogy én is italokat hordtam egész éjjel, nem is élveztem az estét. Ha jobban belegondolsz, ez már csak egy lépés ahhoz a gondolathoz képest, hogy a násznép terelgetéséhez egy jobb kiállású rokon is elegendő.
@Birkesz: hopp, a felszolgálásos részt kétszer írtam, sorry.
Sajon nekem még becsajozni sem sikerült ilyenkor :(
@Bambano: ööö, nem. péntek van. fáradt vagyok. nem merem. :)
@ZF2: a visszajelzések alapján a miénk jól sikerült. mi DJ-t kerestünk, elégedettek voltak vele a népek. a kaja jó volt, bemutatás nélkül is.
sajnos még nem volt szerencsém az általad leírt vőfélyhez. a játékokat mi sem és a násznép sem igényelte, tökéletesen jól érezte magát mindenki nélkülük is.
@Birkesz: láttam már jó példát. Láttam rosszat is, amilyet te is mondasz, hogy költségtakarékosságból úgy gondolták, ők főznek és szolgálnak fel. Na az olyan is lett... szegények.
Nem a koordinálás ellen ágálok, hanem a vőfély ellen. Azok ellen az "extrák" ellen, amik vele járnak. Még olyat is hallottam, hogy fogadtak vőfélyt, megmondták neki, hogy csak a vezénylést kérik, se a pántlikás botot, se öltözéket, semmit, de mégis durrogtatta a poénjait és hőbörgött a lagziban. Naszóval én a lagzim közelébe se engednék egy ilyen alakot, mondjuk kezdjük ott, hogy lagzit se akarok.
@Che Tamás: Haat, ez esetben meg most kellene barati kort valtani, mig nem keso... :)
Mi par eve kb vegigtoltuk ket harom ev alatt a haveri tarsasagban a legtobb eskuvot, de valahogy az altalad emlitett kozhelyek szinte egyik sem tunt fel, az egy, "az eskuvo nem a fiatal par, hanem a tobbiek szamara keszul elso sorban" kivetelevel, de miutan szinte mindenkli volt ebben a cipoben, egyaltalan nem volt ez sem zavaro...
@Lenina Huxley: Természetesen a te döntésed, akarsz-e lagzit és milyen szolgáltatókkal szerződsz. Azt is készséggel elhiszem, hogy engeteg idegesítő és csapnivaló vőfély van. Gyors utánaszámolás alapján húsz fölött van a megjárt lakodalmaim száma és és is sokszor szívtam a fogam, hogy ez így gáz volt. Az is igaz, hogy ha vőfélyt hívsz, akkor tradicionálisabb stílusú lakodalmat tervezel, mert egyébként ceremóniamesternek hívják.
Viszont vannak jó vőfélyek is, mint pl. a miénk - a vendégek visszajelzései alapján is megerősítve.
Mintha pontról pontra én írtam volna. Ezek tényleg kurva kellemetlen momentumai egy esküvőnek. Valami iszonyat, hogy sokan nem érzik mennyire kínos pillanatok ezek. Én még ide sorolom a kötelező húsleves/rántott hús/éjféli töltött káposzta menü kombót is.
Szinte teljesen egyetértek a szösszenettel. Max azzal nem, hogy ne kellene egy profi fotós. Profi, nem a legolcsóbb elérhető.

Én két esküvőn vagyok túl (úgy tervezem, ez az uccsó).
Elsőnél próbáltunk a rokonság kedvében járni, sajnos elkövettem a bűnt, hogy vőfélyt is fogadtunk. Soha többet.

Második esküvőt már úgy csináltuk, hogy mi élvezzük. Azóta is emlegeti a legtöbb barátom, hogy kb az egyetlen esküvő volt ahol 100%ban jól érezték magukat.

jótanács ha élvezni akarjátok a saját esküvőtöket:

1. ne hívjál sok vendéget - szvsz 50-80 között kezelhető még. 200 vendég már nagyon másról szól, nem egy élvezetes esküvőről (legalábbis a párnak)
2. ne hívjál meg senkit muszájból
3. ne szervezz semmit csak azért, mert úgy szokás, így illik. Úgy szervezd, hogy élvezni tudjad a lagzit.
4. nem fontos, hogy 5000 kép és 2 órás videó legyen. elég 100 jó kép is egy lagziról, de azok legyen jók. Megoldás: profi(!) fotós. Video, ha mindenképpen akarsz, legyen max 10 perces, klippszerű
5. vegyesen ültesd az embereket, ne különítsd el a te és a feleséged rokonságát.
6. ha sok pénzed van: profi(!) 4-5 tagú zenekar, ha kevesebb, nehogy élő zenekart válassz, inkább egy jó DJ-t, olcsóbban jobbat kapsz.
7. játékok lehetnek, de csak akkor ha te szeretnél - több száz létezik, esküvő előtt nézd át, hogy ti és a barátaitok valószinűleg mit élveznének.
8. ne legyen túl sok program. hagyd a vendégeidet (meg persze magatokat is) beszélgetni, táncolni, élvezni az estét.

Na megyek dolgozni.
Szegény postíró... Időben elkezdett szervezéssel sok ilyen "nyomor"-tól meg lehet szabadulni. Ahogy ezt végigolvastam, a mi esküvőnk és lagzink profi volt :)

Zenekar: vonatozás és kacsatánc, kb az a lényege, hogy sokan egyszerre ugyanazt csinálják, ezzel is összekovácsolva a násznépet, ez két szám egy 4-5 órás zenei repertoárból, ezért kár baszogatni a zenekart, vagy a szintiboyt(ettől még tré az egyszemélyes).

Vőfély: hát az ő feladata az ütemezés végrehajtása, násznép terelgetése, üresjárati időben a játékok stb. Hát a játékokból mi nem kértünk, nem is hiányzott, minden másban profi munkát végzett, az időrendben nem volt csúszás.

Fényképek/videó: Köszönőviszonyban sincsenek a hivatalos fotós és a rokonok által készített képek. A fotós tudta, hogy mikor mi következik, mit kell elkapnia, és a spontán lőtt képek is jobbak lettek. A 1,5 órás videón meg nem igazán a részeg hőzöngés látszik, hanem a NAP elejétől végéig. (fotózás, gyülekezés, 2 szertartás, köszöntők, első tánc stb)

Ha nem másoknak, hanem saját maguknak akar megfelelni az ifjú pár, akkor izgulás lesz, de görcsösség nem. Mi tudtuk mit szeretnénk, mire van költségvetés és hely, és ezeknek megfelelően szerveztük le az egészet. 1 kivétel volt, 35°C-ban annyira nem jó talpig díszmagyarban :)
Én is nagyrészt egyetértek ezzel, mint a közhelyszámba menő hagyományokat rohadtul utáló ember. Az itt felsoroltak mind tiltólistán lesznek majd akkor is, ha én nősülök. (Mielőtt valaki nekiállna labdát csapkodni: a barátnőm is egyetért ezekben a kérdésekben.)

Az esküvőnek valóban arról a két emberről kell szólnia, nem az unokatestvérnél távolabbi rokonról (kivétel persze akadhat, mint nálunk keresztanyámék, akik ugyan már távolabbiak, de az az ág kevésbé kiterjedt és nem is tartunk sokakkal kapcsolatot), és pláne nem haverokról, kollégákról. Pontosabban a semleges részről, a templomból nem lehet kitiltani senkit, sőt, ha a polgári szertartás helyszíne is elég nagy, akkor onnan sem. De utána már tényleg csak a szűkebb körnek való a program.

Az sajnos tényleg szomorú dolog, hogy a legjobb fej, leginkább egyéniség arcok is elkövetik azt a hibát, hogy vagy másoknak akarnak megfelelni, vagy pedig ráhagyják egy olyan családtagra, akik így gondolják.

Ezért van a fentieken felsoroltakon kívül sok más bazmeg dolog még:

- össze-vissza bogozott menyasszonyi frizura, fátyollal megverve
- dudáló autókaraván
- székszoknya
- egyenkaja (húsleves, hortobágyi + töltött káposzta, cordon bleu (pontosabban gordon blue...), aztán a lehető legrosszabb sütemények)
- kis ajándék a vendégeknek
- gyerekek... mert a szerző téved, sajnos sokan nem bízzák másra - még akkor se, ha már nem szopik, és van az esküvőre nem hivatalos nagyszülő - és nem is viszik korán haza, ehelyett elkövetik azt a szörnyűséget, hogy beöltöztetik kis felnőttnek, aztán hagyják rohangászni a teremben
- elcseszett vendégek, akik sokszor vőfélyebbek akarnak lenni a vőfélyeknél (pl. csókot-csókot skandálás pohárkocogtatással kísérve), és ők rúgnak be leghamarabb
- menyasszonytánc - vagy még rosszabb ha "menyecsketánc", plusz ehhez még a piros ruhás átöltözés

A fenti féceszes kommentek közül pedig aki a többi "ünnephez" való hozzáállást firtatta: én vállalom, hogy a legtöbb ilyen alkalom teli van undorító giccses közhelyekkel, amelyek ugyanúgy csak a megfelelésről, a képmutatásról és az alkoholizálásról szólnak sokaknál. Ne is csodálkozzon senki, hogy én ezekből köszönöm nem kérek. Ja, és nem vagyok jehovatanúja sem, sok mindenben meg tudom találni a fennköltséget, és jól érezni is tudom magam.
@no-night:
székszoknya: ne csessze össze az alkalmi ruhát vagy esetleg szakítsa el az ócskább/régibb szék...erre jó a székszoknya
kis ajándék: határeset, mi megoldottuk ehető ültetőcímkével (mézeskalács)
gyerekek: teljesen jogos. Gyereknek nicns helye az esküvőn szerintem, a szülők se tudják úgy maradéktalanul jól érezni magukat (ha igen, ott más gond van:) Mi külön kértük, hogy ne nagyon hozzon senki se gyereket
menyasszonytánc: mi vele a baj? jópofább, mint hogy odajöjjenek a vendégek 1-1 borítékkal, így kvázi "központilag" le van tudva ez a félig-meddig kellemetlen esemény 10 perc alatt.

Egyébként arról szól, hogy érezze jól magát az ifjú pár, ez a legfontosabb. Legalábbis nálunk ez volt, és nem nagyon hívtunk meg semmilyen kötelező vendéget se családból se baráti körből. Voltunk 50-en szerintem jó volt, mai napig bármikor újra bevállalnám. Egyébként az érdekes, hogy a legtöbb ismerősünk azt mondja, hogy soha nem szeretné mégegyszer, fárasztó volt stb, míg feleségemmel teljesen másképp gondoljuk, élmény volt az egész. Pedig senki nem segített, mindent ketten csináltunk meg és ismerős se volt egyik szolgáltató sem. (lehet, hogy ezért nem volt annyi idegeskedés? Emlékszem, reggel felkeltünk, megnéztünk valami letöltött sorozatrészt, majd elmentünk mekibe reggelizni, és onnan mentünk a kajálda melletti kispanzióba, ahol volt 3 szoba, hogy este ne kelljen majd messze menni... majd én még délben FIFAztam laptopon apóssal...)
@no-night:
- össze-vissza bogozott menyasszonyi frizura, fátyollal megverve: ha a lány ilyent akar, lelke rajta. Ha nem, legyen szája megmondani a fodrásznak. Venségkétn, vőlegényként ehhez nincs sok közöm.
- egyenkaja (húsleves, ...): én is ki akartam dobni a húslevest. csak rádöbbentettek, hogy akkor nem lesz főtt hús és akkor ki kell maradjon a mártás is (kapor, paradicsom, etc...)
- székszoknya: ha ronda a szék, csodát tud tenni, ez egy jó találmány. Azért pedig én nem kukáznék egy egyébként tökéletes helyet, mert nincsenek szép székeik.
- kis ajándék a vendégeknek: egy deciliteres mézescsupor mézzel töltve. Annak talán még te is örültél volna ;)
- "elcseszett vendégek, akik sokszor vőfélyebbek akarnak lenni a vőfélyeknél (pl. csókot-csókot skandálás pohárkocogtatással kísérve)": ilyen sok volt nálunk. De megfizethetetlen élmény volt végignézni az arcukat, amikor - a vőfély tanácsára - felszólítottam a "csókot, csókot" kiáltozó embereket egy csókváltásra a párjukkal. Videó is van róla, még mindig könnyesre nevetem magam rajtuk.
- "menyasszonytánc - vagy még rosszabb ha "menyecsketánc", plusz ehhez még a piros ruhás átöltözés": E nálunk kötelező darab volt, bár én nem bántam. Raboltam már annyi menyasszonyt, hogy illett viszonoznom ezt a lehetőséget :)
Nem értem a sok rinyát. Ez a pár bulija másoknak. Ők nyilván nem fogják élvezni, kivéve ha van elég megbízható ember.

Akit zavar a húsleves rántott hús kombó, szervez mást. Kivéve ha persze "hagyományos vidéki" lagzit akar, mert ott kötelező elem. De falun meg úgysem a Micheléin csillag a lényeg és az 1-2 rendbontót is könnyebb kezelni mint egy sokcsillagos szálloda aulájában...
@Roltii: Mi 120-an voltunk, de még nekünk sincsenek rossz emlékeink.
Jó, aznap reggel volt egy kis rohangálás, főleg nekem: vigyem asszonyt fodrászhoz. Menjek vissza húgaimért, vigyem őket is. Vigyem el a menyasszonyi ruhát, hogy ahhoz igazítsák a haját. Viszem: ok, de hol a fátyol? Fodrásznál vagyunk, vazze, a fátyol a legfontosabb!" -> Még egy kör :)
Többiek is készen, őket haza. Irány a helyszín, sminkelés. A ruha persze megint otthon maradt.
Az lett a vége, hogy a fotós már 30 perce várt ránk és végül ő segített a menyasszonyt öltöztetni, mert a család többi nőtagja még tollászkodott. Persze a templomi szertartásról is késtünk vagy húsz percet, szerencse, hogy egy kis faluban tartottuk, egy jófej pappal.
@Roltii:

Ha a szék mocskos, akkor eleve baj van a hellyel. Ha kiáll belőle valami akkor szintén, ésr az székszoknyán keresztül is beleakad a ruhába.

A pénzben/utalványban adott nászajándékot is le lehet kulturáltan rendezni, felhajtás nélkül - például a drakulálásnál vagy a búcsúzásnál.

@Birkesz:

Nem igaz, a másik házasuló félre legalább annyira tartozik, hogy a másik hogy néz ki mellette, már csak azért is, mert nyoma marad.

Hol akartad te feltálalni a húslevesben főtt húst?! És minek kell a mártáshoz húsleves?! Mindkettő nagyon ijesztően hangzik!

Ronda szék?! Az emberek többségét csak a kaja érdekli, nem a szék kinézete (meg a teremben általában kirakott giccsek).

A kocogtatós sztorid ellenben tetszett. Haverom jutott erről eszembe, aki meg ekkor felállt, és közölte, hogy tessék nyugodtan venni a kajából, jut mindenkinek.
@no-night: olcsóbb a székszoknyákat kimosni, mint újrakárpitozni a székeket. Variálhatóvá teszi a helyiség díszítését, míg egy fajta széknél egy fajta díszítést használhatsz csak. Székszoknyával ez kb végtelen.

Húsleves: a húslevest általában húsból főzik, a főtt húst külön feltálalják és ahhoz ment a mártás.

Az embereket általában a kaja érdekli, meg a pia, de ha félnek leülni, mert nem rendezett a környezet, akkor a kaja sem esik olyan jól. Tiszta szék, tiszta abrosz, tiszta étkészlet stb. Ezeket mind meg tudják nézni a kaja előtt(és meg is teszik)
@ErrOr: Ahol étkezés van, ott esküvőn kívül is bele kell kalkulálni, hogy ledisznózzák a széket. Erre való pl. a fapados, cserélhető fenékpárnával... :-) A sok firlefranc díszítés pedig szintén csak egy fölösleges pénzszórás.

Sejtettem, hogy ez lesz a válasz, de mifelénk a húst, amiből a levest főzik, a levesbe (vagy amellé) teszik ki, nem önálló fogásnak. Pfuj! A halászléből nem akarják így külön venni a halat az ilyenek?!

A tisztaság, rendezettség pedig a minimum alap, akárhol, akármikor eszel, és nem egyenlő a fölösleges csicsázással.
@no-night: nem külön fogás náluk sem a hús, de nem a levesben tették ki, hanem külön tálon. Tyúkhúslevesnél még valami kakasos duma is van hozzá.

Kb sátras lagzikon használnak fapadokat, éttermekben csak ritkán(ahol rendszeresen lakodalmat szerveznek), mivel hétköznapi használatra nem éppen praktikus és elegáns a fapados megoldás.

A felesleges pénzszórást a díszítésre meg hagyd meg az ifjú párnak, mert minden hely változó, minden párnak más a kedvenc színe stb. Akinek minimálprogram kell, az azt csinál, aki meg szórni akarja a pénzt, az meg azt.
@ErrOr: A külön tál rendben van, én is úgy gondoltam, mint levesbetét. De ahhoz minek mártás?!

Fapadnál pedig nem sörpadra gondoltam, hanem nem fixen kárpitozott ülőfelületű székre, de ahol ezek az egybe, box-szerűen vagy a falhoz épített padok vannak, abból is van ilyen, hogy csak párnát raknak rájuk.
@ErrOr: az, hogy egy esküvőt már egy évvel korábban elkezdenek szervezni, vagy még hamarabb, az a totális agyhalott idiotizmus. egyszerűen nonszensz, ennyit nem ér.

a másik történet meg a kötelezőnek érzett legénybúcsú a disznóbbnál disznóbb kitolásokkal meg a kurvázással. oldja meg a kedves haveri kör magának, ha erre van igénye.
@Bambano: soha nem szerveztetek még esküvőt gondolom. Azért kell 1 évvel előtte elkezdeni, mert elfogynak az értelmes szolgáltatók. Sőt, 1 évnél is már necces a fotós/videós.
Mi nagyjából 1 évvel előtte kezdtük el szervezni, és így teljesen lazán, stressz nélkül sikerült mindent megszervezni.

legénybúcsú: biztos jó házasság lesz, ami kurvázással kezdődik...egyébként ha van kurva, akkor se kell megb@szni, nem előírás...

@no-night: boxszerű vagy falhoz épített padok? Te milyen helyeken jártál esküvőkön? Ahol én voltam eddig, ott vagy hosszú vagy körasztalok voltak, nem hogy box... nem pizzéria ez, ráadásul szeparálja a társaságot...
Még nekem címezted, hogy ha koszos a szék, akkor keresel másik helyet...ha van székszoknya, akkor nem koszos:) Mi nem tudtunk megfizetni olyan helyet, ahol bársonyszékekre ültetnének, és nem kell székszoknya... egyszerűen nagyságrendi eltérések vannak az ilyen helyeknél.

BTW az étterem még így is jóval olcsóbb egy sátras lagzinál, kivéve, ha adottak a dolgok hozzá, sátorral, kellékkel személyzettel... Ha egyik sem, akkor egy vagyon.
@no-night: Helyi szokás. Arrafelé kapsz húst a leveshez is, de a nagy része második, külön fogásként kerül felszolgálásra, különböző mártásokkal, plusz esetleg párolt zöldségekkel.
Azzal lehet vitatkozni, hogy jó dolog-e ez, a helyiek szeretik :)
Én is utálom a SABLON esküvőket és lássuk be, a 99%-uk gigasablon. Annyira unalmasak a kötelező elemek, hogy képtelenség élvezni az egészet és valóban csak a megfelelésről szól az egész oda-vissza, mindezt jellemzően 80% vadidegen között. Szóval a poszt, bár nem kell komolyan venni ugye, de a bevezetőjében nagyon is jól fogalmaz.
Nekünk is idén lesz, de egyikünk sem vágyik a fenti hülyeségekre.
Mini, egyszerű, szertartás, utána 20ember beül vacsorázni vhova, zenészek, buli, fizetett fotós és kamerás nélkül. Szeretnénk jól érezni magunkat stresszmentesen és a meghívottaknak is kényelmesebb, egyszerűbb.
100%-san egyetértek a poszttal. Húgomék Júniusban akarnak összeházasodni de már most utálom az egészet mert már most tudom, hogy ezek mind benne lesznek. Már a nagybátyám esküvőjén is ez volt, égett a pofámról a bőr rendesen amikor elkezdtek Bújj Bújj Zöld Ágazni akkor gondoltam azt, hogy " oké akkor én most fogom magam és hazamegyek a p@ba mert ezt már nem bírom ki"! A mulatós meg szintizenétől a belemet kihányom a felszolgált kajákkal egyetemben és nincs az a pénz amivel engem rávesznek,hogy táncoljak vagy pedig vonatozzak. A vőfélyt meg legszívesebben egy konyhakéssel szúrnám nyakba , hogy fogja már be végre. Úgyhogy eldöntöttem, hogy szépen kivárom a szertartást, erőltetek magamba valamennyi ételt aztán lépek is le. Amúgy anyámék is nyűgnek érzik az egészet.

Ha legalább valami érdekesebb dolog lenne az egészben akkor azt mondanám, hogy okés. Például egy Gót vagy pedig egy téma köré épült esküvőt szívesen megnéznék. Láttam már például Rocker és Star Wars-os esküvőt is de az Animés esküvő is szép volt. Persze ezek külföldön voltak. Sajnos.
süti beállítások módosítása


Függő Hírügynökség © 2012 | Impresszum | Médiaajánlat | Monarchia | Antimetál | Spoiler | Muszlim Csajok |