KÉPLEGÉNY - Műtermi hatássá derített tengerparton Kleopátra-frizurás femme fatale-ok feszítenek az olasz stílusvilág gyászkollekciójában. Ha mindez pedig nem volna elég, a megtekintett képek által körvonalazódhat, hogy miből lett a Playboy nyuszi, vagy épp hogy mi az, ami még szerintük is túl sok néha, azaz Helmut Newton. Az "így jöttem és oda tartottam" szellemiségű kiállítást a Helmut Newton Alapítvány prezentálta, mely társaság a művész teljes életművét gondozza Berlinben.

Az urbánus legendáriumból annyi épp elég, hogy Ausztráliába toloncolása után kénytelen volt ott katonáskodni s ez által megtalálni élete szerelmét, majd művészként jellemzőjévé vált, hogy fotóstáskájában mindig volt műmellbimbó és monokli a masinákon túl; aztán persze rühellte a lovakat, mégis többször készített róluk zseniális fotókat. A lényeg valójában, hogy a 250 képben - bár közhely ilyet mondani - az alkotó ars poétikája, valamint életének szélsőséges pillanatai maradéktalanul utolérhetőek. A zaklatott menekülés - Németországból a II. világháborúban - és az örök fenyegetettség elgyötört s fétis-orientált szereplői által fogalmazódnak meg. A némiképp feminista lélek, a női ideákért való teljes elhivatottság egy totális erotikus mázba hempergetve alkot klasszikus vizuális ideálokat - "ne vagyok perverz csak szeretem a szépet", mondta, mikor egy new yorki metróban fotózott a bundán kívül mást nem viselő modelleket, mindezt a '70-es évek derekán. A dicsfényes arisztokrácia pedig nem mint a polgárpukkasztás eszköze szerepel nála, a közhelyes jólét kifacsart noirként vázolódik, s mintegy általános és egyetlen lehetséges életviteli lehetőségként válik állandó színhellyé - így lehet, hogy az Ő értelmezésében a színarany pompája a mindennapok fényévé válik. Az átlag feletti természetesként való ábrázolása a nemesi múltból és a felső tízezerrel való állandó kontaktból fakad, a newtoni divatvilág elképesztően őszinte, mégis szürreális extravaganciája úttörő perspektíva lett a szakma addigi ellaposodott ábrázolásmódjának.

A magát mesterlövészként azonosító Newton azon túl, hogy elképesztő érzékenységgel rendelkezett a képek struktúrájának megkomponálását illetően, minden előképzettség nélkül  képes volt minden egyes vizuális leképzéséhez valami olyasfajta pluszt adni, amit még a legavatottabb szakértők is csak mélyről jövő hümmögéssel voltak képesek megfogalmazni. 

Korai művei, melyek még a divatvilágtól távolabb álltak, már magukban hordozták a női "óriások" iránti megrögzöttséget, valamint hogy az egyébként végtelen meztelenségben megörökített Vénuszok és Aphroditék vérfagyasztó közönnyel meredtek a nézőközönségre. Fekete-fehér kompozícióinak meglehetősen filmszerű hatása talán erőltetettnek hat a későbbi minimalista, nagyon kiszámolt Vogue képekhez képest, ám mégis annyira mélyről jövőek és szerteágazóak, hogy műkedvelő legyen a talpán, aki nem kerül rögtön a hatásuk alá.

A képek megtekintése utáni borkóstolón egy dolog mindenesetre megállapítható: a photoshopot "nélkülözni kénytelen" mester alkotásai több évtizeden keresztül korszakalkotó művészetté nemesítették az egyébként iparosodó és eltárgyiasult divatfotó szakmát, s Newton összességében elsőként alkotta meg a női testekből fakadó nagybetűs "HATÁST", ami több volt, mint szexualitás.