CSÚNYAIRODALOM - Guiness-rekordnak is minősíthető, nem hétköznapi dolgot vitt véghez egy fakír. Mindannyian ismerjük a „Szarjál sünt!” kifejezést, melyet általában egy beszédpartnerünk hozzánk intézett kellemetlen, vagy éppen vicces megjegyzésére szoktunk adni válaszul. A mondás ezennel valósággá vált. Egy férfi minden bátorságát összeszedve megkísérelte az eddig elképzelhetetlent.  A sünszarás avatatlan mesterének története.

- Honnan jött az ötlet, hogy ilyen dolgot tegyél magaddal?

- Én ezt nem magamért, hanem az egész emberiségért tettem. Nem mondom, hogy egy kellemes kis kalandra invitáltam magam, de kockáztattam, és végül sikerrel jártam. Valamilyen szinten a kíváncsiság is hajtott, de az igazat megvallva, egy ponton átlépve, már nem lehetett visszavonulni.

- Még mindig nem válaszolt a kérdésünkre. Honnan jött az ötlet?

- Jól emlékszem, az a nap is úgy kezdődött, mit a többi, anyám rántott sündisznót készített reggelire, majd a harmadik falatnál bevillant, hogy mit is csinálok, egész pontosan, hogy mit is fogok csinálni ezzel a sünnel 5-6 óra múlva. Innentől kezdve a sónyalás (A "baszódj meg" kifejezés egy finomabb változata: "nyaljál sót." a szerk.) túl pitiáner feladatnak tűnt.

- Ezek szerint Ön nem is abban az értelemben székelt sündisznót, mint ahogy azt gondolhatjuk?

- Dehogynem. Most csak a reggelimről beszéltem, hogy mikor és miért támadt bennem ez az isteni késztetés a sünszaráshoz. 

- Értem. Elnézést! Részletezné kérem, hogyan is történt pontosan a sünszarás ominózus, és grandiózus esete?

- Persze. Akkor ugye túl vagyunk a reggelin, mármint a sztoriban ugye, és akkor gondoltam, hogy kicsit előmelegítem a terepet. Gyorsan megittam egy fél liter kávét, ettem hozzá egy kis paradicsomot, meg a biztonság kedvéért még pár szorulás elleni tablettát, plusz a nagymamám kedvenc szilvalekvárjából egy két kanállal kanyarintottam a számba. Ez megadta a kezdő löketet ahhoz, hogy a fél délelőttömet a WC-n görnyedve töltsem, és teljesen ellazítsam a záróizmaimat. Közben gondolkodni is volt időm bőven, így azt is kitaláltam, hogy nem lenne tanácsos a kiszemelt sündisznót egyben lenyelni. A hátsó bejáraton keresztül kellett megközelítenem a problémát. Eddig tud követni?

- Sajnos. Kérem, folytassa!

- Rendben van. Innentől nem volt mit tenni, fogtam a sünit, és szép lassan arccal a hátsómnak irányzatba rakva közelítettem a nyíláshoz. Egy határozott mozdulattal eltüntettem a sünit. Nem kellett sokat várnom, egyből menekülni akart, meg igazából én sem akartam sokat szarozni vele (nem poén - a szerk.) Fogta magát és kijött. Nem volt egy kellemes érzés, az tény, de egy keményebb tisztítókúrának bármikor el lehetne adni egy jó kis wellness-szállóban.

- Mik a tervei a jövőre nézve?

- Tekintve, hogy ez nem egy színpadképes produkció, inkább megmaradok a kardnyelésnél, meg a szöges asztalon való fetrengésnél.