CSÚNYAIRODALOM - Bizonyos szempontból legalábbis. Ebben a könyvben ugyanis viccek vannak. Persze nem a búcsúban lőhető anyós/rendőr/pityókás viccek kategória (mely utóbbi kifejezésért eleve büntetést érdemelne használója), de akkor meg mi benne a pláne? - kérdezhetné a kedves olvasó. Nos az, hogy ez a könyv meg is magyarázza a vicceket.

A szerző, bizonyos Kelemen Károly Captain Obvious szerepét ölti magára, mikor arra vállalkozik, hogy hatvan év (nevezetesen a harmincas évektől a kilencvenes évekig tartó időszak) történelmét vicceken keresztül mutassa be. Ezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy becitál egy zsidó viccet, aztán elmondja, hogy ez azért vicces, mert voltak, akik nem szerették a zsidókat (értsd: antiszemiták).

Hideg téli éjszaka Moszkvában, mínusz harminc fok. Az emberek már hajnali négykor odaállnak az üzlet elé, hogy kenyérhez jussanak. A sor egyre hosszabb, az emberek egyre jobban fáznak. Hét óra van, nyitni kellene már. Ehelyett kiszól az eladó:

-Telefonáltak a sütödéből. A szállítmány késik, a vártnál kevesebbet kapunk. Ennyi embernek biztos nem jut kenyér. A zsidók menjenek haza.

A zsidók lógó orral elkullognak. Egy óra múlva újabb hír:

-Még kevesebb kenyér lesz, aki nem párttag, menjen haza!

És ez így megy, óráról órára, egymás után küldik haza a gyerekteleneket, a nem-fizikai dolgozókat, és azokat, akik nem tagjai a szakszervezetnek. Végül késő délután, amikor már csak néhány veterán cidrizik az épület előtt, megint kiszól az eladó:

-Ma egyáltalán nem lesz kenyér, mindenki menjen haza!

És akkor odaszól az egyik jéggéfagyott veterán a másikhoz:

-Látod, megint a zsidók jártak a legjobban!

Körítésül a történelmi háttér magyarázata szolgál, például a "cionista orvosok" Sztálin-féle koncepciós peréről. Meg különben is - állapítja meg a szerző - "az orosz viccek általában jók, nem csak a zsidó tárgyúak." Persze ne gondolja senki, hogy jelen könyv csöppet is antiszemita volna, jó szándékú iromány ez, még ha a célját nem is mindig értjük igazán. A szocialista tömb országainak közbiztonságát például az alábbi viccel illusztrálja:

Piroska kis kosárkájával a karján elindul a nagymamájához a sötét erdőn át. Megkérdezik tőle:

-Piroska, nem félsz te egyedül abban a nagy sötét erdőben?

-Mitől félnék? - kérdezi Piroska - Pénzem nincs, baszni meg szeretek!

Erre a könyvre valóban igaz a címe, miszerint A fele se tréfa!, mert a felvonultatott viccek a ma emberének már maximum megmosolyogtatóak lehetnek, az mindenesetre önmagában elég vicces tény, hogy ilyen könyv létezik. Leginkább az a Family Guy karakter jutott róla eszünkbe, aki ha valami vicceset hall, egyből el is magyarázza azt. Nos, ez a könyv azért vicces, mert van.