ÖNKÉNTES MÉRVADÓ - Minthogy hivatalos országimázsunkat úgy tűnik a diktátorokkal való barátkozás, a hencegő kivagyiság és a hungarikumok révén igyekszünk megalapozni, eljött az ideje, hogy segítsünk eligazodni az utóbbi kategória egyre gyarapodó számú szereplője között. Elsőként a méltán világhírű Kodály-módszert, még pontosabban a szolmizálás kézjeleit fogjuk kivesézni a fiatalok körében divatozó frazeológia mentén. Tekintetében.

A hungarikumok egy jelentős része totális mellényúlás. Olyan dolgokról volna szó ugyanis, amelyek hűen reprezentálják Magyarország egyedülálló értékeit. Namármost, ha egy ország az operettel próbálja hirdetni magát a nagyvilágban, az ugye eleve egy halálraítélt vállalkozás, az meg csak simán közröhej, amikor a betelepített, legkevésbé sem őshonos akác beverekszi magát arra a listára, amelynek külön államtitkára van. Ezt az egészet amúgy úgy képzelem, hogy V. Németh Zsolt hungarikumügyért felelős államtitkár álló nap strázsál egy akácból faragott vitrines szekrénnyi Zsolnayban tárolt törkölypálinka előtt, és aki egy méterre megközelíti az objektumot, azt menten agyonveri egy csabai vastagkolbásszal. De erről inkább később. Mai témánk ugyanis nem a mellényúlás kategória, hanem igenis közkincs.

A képet Horváth Zsolt (Fidesz) honlapján találtuk, és annyira szép volt, hogy át kellett emelnünk.

Kodály Zoltán elsődleges célja az ifjúság zenei nevelésének előmozdítása volt, pedig ő aztán tuti, hogy sosem járt a Mori2-ben szombat este, mégis ráérzett valamire. Kidolgozott tehát egy koncepciót, melyet elsősorban a népdalokra és a szolmizálásra alapozott. Ezt most nem részleteznénk bővebben, egyrészt mert nem értünk hozzá, másrészt úgysem olvasnátok el, harmadrészt pedig úgyis mindenki csak a gagyi énekórákra, meg a fura kézjelekkel hadonászó tanárokra emlékszik. Pedig azokat az általános iskolai időkből jól ismert kézjeleket nem ő (mármint Kodály) ötölte ki, hanem egy John Curwen nevű brit fickótól vette át. Ismerős, ugye? Bejön az énektanár, aztán elkezdi nyomni a tavasziszelet úgy, hogy közben furcsábban mutogat, mint az egyszeri stewardess, amikor egy csapatnyi süket utasnak próbálja megmutatni, merre vannak a vészkijáratok, és hol az oxigén. És persze az egészet mindenki baromira unja. Nos, ennek most vége, elmagyarázzuk az egészet közérthető, amolyan húsztizennégyes-webkettes formában. Következzenek a szolmizálás kézjelei modern kiadásban!

DÓ = BROFIST!

A dó kézjele nem más, mint az ökölötös! Vágod, ütközöl a spanoddal, és üdvözlésként nyomtok egy ilyet, ahogy igazi tesók között szokás. Még mindig nincs meg? Tessék, akkor itt egy kép, amin Barack Obama brofistel a takarító spanjával a Fehér Házban. Ugyanitt: a dó Homer Simpson kedvenc szava, és az egyik kedvenc településünk is.

Ré = High Five!

Gondolom a high five jelentését nem kell magyaráznom. Ez a helyes reakció az "adj egy ötöst!" kifejezésre, amit ugye csak bratyizó öregek nyomatnak - a kúl arcok persze csak simán hájfájvolnak egyet! Na jó, jelen esetben ez nem teljesen stimmel, a helyes kifejezés a mid five lenne, ezt a kézjelet ugyanis nagyjából mellmagasságban kell elkövetni, mint a képen a mackó:

Mi = "Ekkora gyerek voltál!"

Mindannyian ismerjük azt a tipikus nagynénit/egyéb távoli női rokont, aki annak ellenére is képes a jól bevált "De nagyot nőttél!" mondattal nyitni bármely találkozáskor, hogy az ember már rég elmúlt harminc. Illetve elővenni az "Emlékszem, ekkora gyerek voltál!" toposzt, és a lent látható kézjellel mutatni is, hogy bizony volt olyan fejlődési szakasza az életünknek, amikor történetesen épp akkorák voltunk. (A tény, hogy a néni a képen épp ugróiskolázik, ne tévesszen meg senkit, valószínűleg épp azt mutatja a barátnőinek, hogy mekkora gyerek volt, mikor utoljára nyomta ezt.)

Fá = "Dislike!"

A like az megvan, ugye? Thumbs up, nagy fel, vagy ahogy tetszik. Na, ez ugyanaz, csak fordítva! Thumbs down, ha tetszik, és ha lenne a facebookon dislike gomb, jó eséllyel az is így nézne ki. De már az ókori császárok is így jelezték a gladiátorharcok végén a Mortal Kombatból is jól ismert ítéletet: "Finish him!" (képünkön épp Joaquim Phoenix mutatja ezt a Gladiátor című filmben). Iskolája válogatja, van ahol csak simán mutatóujjal mutatnak lefelé, de mi ezt a new school-os megoldást javasoljuk!

Szó = Karate kézmozdulat

Aki látott már valaha Bruce Lee filmet, az tudja miről beszélünk. Nyitott tenyér, egyenes ujjak, és pokoli koncentráció - az ellenfélnek pedig annyi. Képünkön például egy harcművész fiatalember éppen egy halom téglát tanít meg helyesen szolmizálni!

Lá = Sótlan a kaja

Szar a burger? Ízetlen a porleves? A muter már megin' elkúrta a főzeléket? Csapjál utána egy kis sót! És ha épp így teszel, jusson eszedbe, hogy épp azt mutatod: LÁ! Főleg akkor, mikor már elengedted az összes sót, amit az ujjaid közé csippentettél.

Ti = Gólöröm

Ha jártál már meccsen, vagy láttál már ilyet a tévében (ha máskor nem, hát az éppen zajló vébén), akkor tuti megfigyelted már ezt a jellegzetes mozdulatot: a sikeres (általában gólszerző fél) az égre mutat, mintegy megköszönve istennek a hatékony közbenjárást! Bár az is lehet, hogy egyszerűen csak szeretnek szolmizálni. Szeressetek ti is!